Esti fényben kinézel a csatorna túloldalára, és egy nőt látsz, aki úgy tűnik, megfullad a szoros közepén. Gyorsan a víz felé rohansz, és elkezded levenni a cipődet. Azt kiabálod, hogy segítesz neki, amilyen gyorsan csak tudsz, de úgy tűnik, elriaszt. Zavartan teszel még néhány lépést a víz felé, mire a lány a víz mélyére csúszik, és felfordítja a farkát a felszín fölé. Döbbenten állsz, miközben megpróbálod feldolgozni a történteket – épp most voltál szemtanúja egy sellőnek.
Minden korszaknak megvannak a maga mitológiai lényei…. A sellők legendája már az ókori görögöknél elindult, az ő mondaviláguk szerint ugyanis léteztek szirének, csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nimfák, melyek varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket. Az ókori szirénképre kettősség jellemző: bölcsek, vonzóak, ugyanakkor halálba taszítanak. A logikus az volna, hogy a sellők azonosak a szirénekkel, merthogy a ma is a tengerekben élő tengeri tehenek (Sirenia) is „hallgatnak” szirén megnevezésre, jelentős különbség van a szirének és a sellők közt. Az ókori görögök szirénnek a félig ember, félig madártestű nőket nevezték, akiknek gyönyörű hangjuk volt. Később ezeknek a lényeknek egy része vált hárpiákká, akik rettenetesen ellenszenvesek és gonoszak voltak, és már a hangjuk sem volt olyan gyönyörű. A szirének másik részének fejlődése más irányba indult: először pikkelyesedni kezdtek, majd az egekből a tengerekbe költöztek, és bár a külsejük teljesen megváltozott, a csodálatos hangjuk megmaradt. Néhány forrás szerint a két faj semmilyen rokonságban nem állt egymással. A lényeg az, hogy ókori tudósok filozófusok is úgy vélték, hogy a sellők valóságos lények, készült róluk már az I. században részletes leírás is egy akkoriban íródott természettudományokról szóló műben.
A pontos megjelenésük általában megegyezik abban, hogy halfarkú, gyönyörű arcú és emberi felsőtestű lények, csodás hanggal, bár közmegegyezés még a halfarok formájában sincs, a tüdő és/vagy kopoltyú témában pláne vannak ellentmondások, de igazából nem is a tudományos háttér itt a lényeg, hanem a mítosz, amit ezek köré a csodálatos lények köré kerekítettünk mi, akik hinni szeretnénk bennük.
A félig ember, félig hal testű lény sok nép folklórjában fellelhető, a Közel-Kelet, Európa, Ázsia és Afrika népei között. Az első történet az ókori Asszír Birodalomból maradt fenn, melyben Asratum istennő sellővé változtatta magát szégyenében, amiért megölte szerelmét. Az ókori görögök sellői a vízi nimfák közé tartoznak a naiaszokkal és néreiszekkel együtt, ők a tengerek nimfái, Tritón leányai. A sellőket gyakran hozták kapcsolatba olyan természeti jelenségekkel, mint az áradás és a vihar, vagy tették őket felelőssé hajótörésekért és elsüllyedésükért. Más tradíciókban (vagy néha ugyanazon a tradíción belül) jóindulatú, jótékony teremtmények, akik megáldják az embereket, vagy szerelembe esnek velük.
A mai világ felfogása szerint ilyen lények nem léteznek, de az ókorban több hajós is látni vélte őket. Ezeket gyakran úgy magyarázzák, hogy a gyakran ittas matrózok a lamantinokat és a fókákat képzelték sellőnek. Többek között Kolumbusz Kristóf is említette, hogy a Karib-szigetek felfedezése közben sellőket vélt látni az óceánban. Hasonló észlelések még a 20. és 21. században sem szűntek meg, ezek közül a leghíresebbek Kanadában, Izraelben és Zimbabwében történtek.
A sellők népszerű témának számítanak mind az irodalomban, mind a többi képzőművészetben is, például Hans Christian Andersen meséje, A kis hableány (1836) is egy sellőről szól. Több opera, film, festmény, szobor, sőt még képregény is készült róluk.
Mi a helyzet spirituális oldalról?
Gyakran tekintik őket a nőiesség és a szépség szimbólumainak, de a sellő szimbolikának is lehet spirituális jelentése. Bizonyos esetekben a sellőkről ismert, hogy az intuíciót vagy a jövőbe látás képességét képviselik. Másokban a sellők a változást szimbolizálják; az egyik létállapotból a másikba történő átalakulást képviselik.
Egyes régiókban a víz nyugalmát és a tenger szépségét jelképezik, míg másokban a tenger csapkodó arcát.
A sellők sok különböző dolgot szimbolizáltak a különböző kultúrákban: képviselhetik a nőiességet vagy a szépséget, az intuíciót vagy a jövőlátást, a változást-különösen az egyik létállapotból a másikba való átalakulást; de a sellő szimbolika bizonyos esetekben spirituális is, például amikor a tisztánlátást (azaz „a távolba való látás képességét”) képviselik.
Szellemileg a sellők termékenységet és elevenséget jelentenek, amely a hatalmas óceánok legsötétebb mélységeiben léteznek. Másrészt a sellők jelenthetik a tengervíz pusztító lefolyását. Tehát a sellők képviselhetik a közelgő viharokat és katasztrófákat, amelyek a való életben kopogtathatnak az ajtókon. A sellő látása jelezheti a nőiességével kapcsolatos bizonytalanságait és kétségeit is, függetlenül a nemtől, akár meghatározott, akár meghatározatlan.
A Sellőknek van némi spirituális jelentésük az intuíció vagy a prófécia körül, de az egyik állapotból a másikba való átalakulás szimbólumai is, például amikor eltévednek hazafelé, vagy emberi formába változnak és a szárazföldön járnak, mint bármely más ember. Például egy közelgő változást jelenthetnek, amely új munkát is magában foglalhat, kapcsolatot, vagy találkozást azzal a személlyel, aki fontos lesz az életünkben. A sellőket gyakran a vidámság és az öröm hírnökeinek tekintik azok számára, akik álmaikban látják őket; függetlenül attól, hogy milyen formát öltenek. Bizonyos esetekben a sellők azt a veszélyt is képviselik, amely még nem történt meg, de úton van.
A sellőket a világ különböző kultúráiban élő legtöbb ember úgy látja, hogy mind a jó szerencsét, mind a balszerencsét képviselik, attól függően, hogy milyen tapasztalataid vannak az életedben abban az időben.
A sellőket a megújuláshoz és az újjászületéshez is társítják, ezért gyakran ábrázolják őket a tavasz elhozójaként. A szépséget és a kegyelmet testesítik meg természetes élőhelyükön, egy olyan világban, ahol szabadon felfedezhetők korlátok vagy félelem nélkül, a felszíni lakosok számára.
A sellőket a szabadság szimbólumának is tekintik, ami miatt a sellő tetoválások olyan népszerűek azok számára, akik nyilatkozatot akarnak tenni a társadalmi elvárásoktól való megszabadulásról és a saját életútjukról.
A sellők erős, független lények, heves személyiségekkel. A függetlenséget és az egyéniséget jelképezik: mint a vad vizek, amelyekben laknak. A sellők megtagadják, hogy visszatartsák őket, vagy megfeleljenek annak, amit mások akarnak. Ezek az önfejű egyének vágynak a szabadságra, szeretik a kalandot; úszni, ahol tetszik, amikor csak nekik megfelel! A sellők kitartóan ragaszkodnak értékeikhez anélkül, hogy veszélyeztetnék az életüket.
Álmok
Ha sellőt látsz az álmaidban, az a bizonytalanságodat és azt az érzést jelentheti, hogy mások nem vesznek észre. A férfiak esetében ez jelezheti a női karakter gátlásának félelmét.
Ha álmodsz arról, hogy sellővé válsz, azt jelenti, hogy képtelen vagy meghallgatni és átadni az ítéleteket anélkül, hogy figyelembe vennéd mások érzéseit és véleményét. Ez azt is jelentheti, hogy kételkedsz az életedben tett cselekedeteidben, vagy másokat próbálsz rávenni arra, hogy azt tegyék, amit Te szeretnél.
Ha arról álmodsz, hogy valaki, akit ismersz, sellővé válik, ez képviselheti titkos vágyaidat, hogy vele legyél.
Álmodni arról, hogy egy sellő egy hatalmas kék tengerbe csábít, jelzi szexuális vágyaidat vagy csalódottságodat.
Az Éneklő sellő az álmaidban meghatározhatja a szerencsétlenség dalát, ami azt jelenti, hogy valaki, akit ismersz, megpróbál manipulálni és felhasználni téged.
A támadó sellő olyan dolgot jelent, amely felzaklat, és stresszt, szorongást okoz a való életedben.
A gonosz sellő képviselheti partnered titkos viszonyait más nőkkel és a közelgő szakítás lehetőségét.
Ha egy sellővel beszélsz álmaidban, az azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagytál valamit az életedben, ami fontos.
Ha látsz egy sellőt a szárazföldön, az azt jelenti, hogy elakadtál egy problémával az életedben. Meg kell oldania a problémát, hogy kijuss belőle, különben örökre beragadhatsz.
A sellő megcsókolása szimbolizálja vonzódásodat valaki iránt, akit nem szabad vonzani (akihez nem szabadna közeledni), vagy valaki, aki végül nem éri meg a vonzalmadat.
Összességében a sellők a mély vágyakat szimbolizálják, hogy felfedezzük az alattunk lévő ismeretlen mélységeket – egyensúlyt találjunk önmagunkban, hogy harmóniát érjünk el az életben létező összes polaritás között. Szimbolizálják a mély szellemi táplálék iránti érzelmi vágyat is, amelyet nehezen találsz a szárazföldön – a béke, a földelés vagy a természettel való egyensúlyozás valamilyen módja.
Szeretettel: Kirilla
